Szürke élet, szürke fátyol,
Ez az, mi tőlem minden színt gátol.
Szürke szemeim lassacskán lehunyom,
S szürke világomba az összes színt befogadom.
Szürkeségem szürke tábor,
Szürke máglyám sosem lángol.
Pedig néha tűzben égek,
S szürke szívvel ködbe vészek.
Szürke fényem csak pislákol,
S nincs semmi, mi engem összetákol.
S ha szürke lángom kioltják,
Szürke lelkem elporlasztják.
Szürke létem jól itthagynám,
De nem lenne, ki vigyázzon rám.
Szürke szárnyam kibontanám,
S szürke könnyem nem hullatnám.
2009. július 22., szerda
Körülöttem minden szürke...
Gondolta csucsu dátum: 14:23:00
Címkék: Versnek titulált badarságaim
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 gondolat mástól:
Megjegyzés küldése